Okos vagyok, ügyes vagyok, meg tudom csinálni! – Interjú Balázs Judit fejlesztővel

Mesélj, kérlek, egy kicsit magadról! Milyen összefüggések vannak a pályád és a magánéleted közt?

Amit tudnotok kell rólam, a magán életemről, hogy négygyerekes családanya vagyok, három saját gyerekem van, egy fogadott lányom, akinek a nevelőszülei vagyunk, van három unokám. Épp pár napja volt a 28. házassági évfordulónk. Boldog házasságban élek, gyermekeinkkel, Gödöllő mellett, Szadán. Mindig is foglalkoztam gyerekekkel, de az életem első része a multi világba kommunikációról, az értékesítésről, a biztosításról, a bankról és a pénzügyi világról szólt. Emellett folyamatosan gyerekekkel foglalkoztam, amikor még vezető beosztásba voltam, akkor is nyári táborokat szerveztem.

Home office – ban is, volt, hogy sporttábort, hol kreatív tábort szerveztem. Nálunk otthon mindig sokan voltak, jöttek-mentek a barátok, gyerekek. Amikor a harmadik, a kisebbik fiamnál jelentkeztek tanulási nehézségek, akkor kezdtem el kicsit jobban foglalkozni a fejlesztés lehetőségeivel. Küzdelmes idő állt mögöttünk, minden lépcsőfokot végigjártunk. Majdnem 16 éves elmúlt, mire megkaptuk a BTMN-t és a felmentést matematikából. Nem voltunk jó időben, jó helyen nagyon sokáig, és ezért rengeteg mindent kipróbáltam és igyekeztem mindent hasznosítani, ami segítheti őt. Ezt a tapasztalatomat is fel tudom most használni a szülőkkel való kommunikációban. Látom, érzem a gyerekeken is, sokkal hamarabb észreveszem és tudok reagálni mi, lehet a probléma.

Attilánál elvégeztem az AKÉTA © képzést (értsd: Gál Attila, a szerk.) és ennek keretében a Komplex mozgásterápiát is. Az Akéta rendszerén belül végeztem a Tanulási coachingot, amit szintén igyekszem beintegrálni úgy, mint a tanácsadás gyakorlatát, a stressz oldást. Azóta voltam Gyarmati Évánál, a kaszkádképzésen (Háromlabdás kaszkád dobás a tanulási zavar prevenciójára és terápiájaként, valamint tanórákon és a tehetséggondozásban, a szerk.), Sólyom Briginél a Homloklebeny alapgyakorlatok képzésen, így ezek is a kincsestáramban vannak. Áthidaló Iskola Előkészítő program oktató vagyok, ahol szintén alkalmazom a fent megtanultakat. Számomra fontos, hogy mindig naprakészen tudjak ráismerni és segíteni a gyerekek felmerülő problémáira. Így az élethosszig (Life learning) tanulás nálam alap. Tiszteletbe tartom a kompetencia határaimat és ezért amint észreveszem, rögtön továbbítom a megfelelő szakemberhez a legjobb megoldás érdekében.

Sokszor azért éreztem, hogy kell egy tanúsítvány, egy „papír”, mert autodidakta módon nagyon sok mindent megéreztem, de nem szerettem volna ezekkel a területekkel úgy foglalkozni, hogy nincs igazi valós háttértudásom. Mindig az egyik képzésen jött egy új infó, egy új felismerés és elmentem egy másik tanfolyamra. Ezerszer megígértem otthon, hogy nem tanulok tovább, de egész egyszerűen nem megy. Annyi minden új technika és felfedezés lát napvilágot, annyi új tünettel, hiányossággal kerülnek elém a gyerekek.  Nem lehet mindent ugyanazzal az eszközzel megoldani, mint korábban. De neked nem kell mondani, mennyire színesek a mai gyerekek. Egy biztos, a változás.

Amikor én elvégeztem az AKÉTA © – t , ennek volt egy modulja a KMT (Komplex Mozgásterápia, a szerk.), hát én halálosan beleszerettem. Azóta is megállás nélkül csinálom. Tényleg rengeteg gyerek jár hozzám. Én nagyon szeretem őket, és ők is engem. Valamikor 2018 év végén végeztem el a KMT – t és azóta is folyamatosan dolgozom ezzel. Vannak csoportos óráim is. Nem hagytam abba a COVID alatt sem, azt mondtam ezt nem lehet abbahagyni. Messengeren, online videó formájában csináltuk tovább a mozgásfejlesztést.

A másik nagy szerelem az Áthidaló. Amikor az első szülött gyerekem volt óvodás, nagyon ellene voltam az iskola előkészítőnek. Azt gondoltam, hogy békén kell hagyni a gyerekeket, de most már látom, ez már nem is lyuk vagy hiányosság, ez szakadék, ez a Grand Canyon ami az óvoda és az iskola átmenet között van. Segítségre szorulnak.

Nagyon sok minden lecsapódik nálam, a KMT felmérések alatt, mint említettem, sok mindenről van információm, de mindig elmondom, ez már nem az én kompetenciám. Hála Istennek annyi jó kollégát ismerek, hogy mindig tudom hová küldeni a gyerekeket.

Mik a hosszabb távú terveid?

Úgy néz ki nemsokára lesz egy saját helyem. Most három helyen dolgozom, végzem a tevékenységeket, bízom benne, hogy az új helyemen mindent egy helyen megtudok adni. Elvégeztem az ACCES BARS® – t, ami egy új szerelem lett. Csodás megtapasztalások születtek már eddig is. A május hónapom már teljesen betelt. A nyár is mindig pörgős, júliusban végig táboroztatok, augusztusban viszont elmegyek pihenni. Szeptembertől kezdődik minden újra és várom szeretettel a gyerekeket. A csoportos és egyéni KMT, az Áthidaló program mellé még fel szeretném venni a figyelem-fókusz fejlesztést egy foglalkozás program keretében. Kis óvodás kortól tapasztalom, hogy komoly feszültség és szorongás van a gyerekekben, így több esetben is előfordult, hogy stressz oldással kezdtük az első pár alkalmat és csak után jöhettek a fejlesztő foglalkozások.

Át kell szerveznem a heti rendemet szeptembertől, mert annyi KMT van, hogy egy napba – eddig ez volt a péntek – már nem fér bele. Késő este nem dolgozom gyermekkel illetve alvásidőben sem vállalok gyereket. Azt gondolom, hogy nem azt fogom látni, amit tud.

Jó sűrű minden hétköznap, igaz?

Nem akartam szombaton dolgozni, de az ACCES BARS® máskor már nem fér bele. Az óvodai alapítványt is elvállaltam, pályáztunk, sok mindent megnyertünk. Szervezünk nekik családi napot, mehetnek a bábszínházba is. Egy helyi civil szervezettel épp egy fesztivált szervezünk. Májusban lesz egy egész napos fesztivál itt Szadán. Éjfél és reggel öt között van egy kis időm még J

Honnan jönnek hozzád leginkább?

Szada, Veresegyház, Gödöllő. Az ismeretség számít. Jártak a XVI., XVII., kerületből, jöttek Isaszegről, Aszódról, Dányból is. Igazából szájhagyomány útján terjedek. Nagyon nem hirdetem magam, a Facebookon csináltam egy oldalt, ott osztok meg cikkeket, ott vagyok jelen.

Van sok kedves visszajelzésem, képzeld el, tegnap például sírtam, annyira megérintett egy volt tanítványom. Van egy kisfiú, járt hozzám tornára, de vége lett a KMT – nek. Elköszöntem tőle, azzal, hogy tudod, mit szoktam mondani? Okos vagyok, ügyes vagyok, meg tudom csinálni! Az utolsó tornán vagy foglalkozáson mindenkinek szoktam festeni egy kavicsot. Írok rá egy egyéni, saját üzenetet, ami személyes, csak neki szól. Amikor találkoztunk azt mondta, hogy két év után még mindig ott van a kavics az íróasztalán! Ha valami baj van, mindig rád gondolok Judit néni! Megfogom a kavicsot és az segít! Amikor megkérdezik, miért dolgozom 10 órát egy nap, akkor ezért. Ez olyan, mintha meghajtott volna a Paksi Atomerőmű.

Mi az, amit szeretnél még elérni?

Egy másik nagyon fontos terület a szülők. Azt gondolom, hogy a szülők nagyon nagy bajban vannak. Ez lehet a másik nagy küldetésem. Szép szóval úgy mondjuk, hogy szülő edukáció. Minden évben tartok szeptemberben a szülőknek egy előadást, mert nagyon nagy szükség van rá. Sokan megállítanak a parkolóban, a boltban és kérdeznek. A sok információ közül nem tudják, melyik a helyes, melyik a nekik megfelelő és teljesen összezavarodnak, és akkor elkezdenek mindenhova menni, de valaki megrémül, és nem megy sehova sem. Teljes végletekben vergődnek. Van, aki túlreagálja a dolgokat.

Kedves vagyok és udvarias, de roppant határozott! Elmondom mindig, hogy van most két – három évünk az iskoláig, amikor úgy tudunk segíteni, hogy még nem fáj. Könnyedén, tornával, játékosan. Amikor bekerül az iskolába és másfajta kudarcok érik, akkor sokkal nehezebb lesz már.

Nagyon fontosnak érzem kisgyermekkorban az önbizalom és az önbecsülés területét! A szülők erre nincsenek felkészülve! Ha lenne is érzékük, akkor idejük nincs. Kevés az a szülő, aki evvel tud foglalkozni.

És hát van még egy terület. Az idősek. A helyi idősotthonnal (vezetőjével) is nagyon jóban vagyok. Szeretném, ha egy kicsit tornáznának, az időskori demenciát megelőző céllal. Ha nem is állítjuk meg, de javíthatunk az állapotukon, lassíthatjuk a folyamatokat. Aki tud, az áll, aki nem az ül. Van ennek egy csomó módja, hogyan lehet kivitelezni. Ez még egy nagy-nagy vágyam. Nem látom még, hogy ez mikor férne bele az életembe. Azt tudom, hogy a szülő edukáció és az idősek segítése a távlati terveim közt szerepelnek.

Melyek azok a személyes tulajdonságaid, amik segítenek abban, hogy ezt a sok mindent véghez vidd?

Ennek az egésznek az az egyszerű titka, hogy szeretem őket. Nem tudom másképp mondani. Én tényleg úgy szeretem őket, ahogy vannak. Mások a saját gyerekeim, az elvárásaim itthon nekem is mások. Amikor jönnek a gyerekek, leülnek és látom és érzem, hogy mi a baj. Nagyon tudok ezzel azonosulni. Minden gyerek úgy megy el egy sima KMT felmérésről, hogy mikor jöhet legközelebb újra ide játszani? Nagyon szeretem őket és ezerszeresen feltölt, hogy ezt mind visszakapom. Nagyon nagy energia, ahogy ők szeretnek engem, ahogy látom-érzem, hogy a szülők milyen hálásak. Három hónap után már jobban viselkedik a gyerekük és megdicsérik az óvodában. Ez nekem boldogság!

Roppant türelmes vagyok velük, egyébként ezer fokon égek, de amikor a gyerekekkel vagyok az egy más állapot. Szeretet burokban vagyok, és ekkor én teljesen odaadom magam a gyerekeknek. Te is foglalkozol mentálhigiéniável, valószínűleg érted, mit akarok mondani. Annyira hiszek bennük és annyira tudom, hogy ez mennyire jó! Tudom, hogy csak akkor fog átmenni, ha ezt a szívemből adom. Ez az, ami engem hajt, erre kapok visszajelzést! Olyan ez, mint egy adok – kapok mókuskerék. Sokszor nem is érzem, hogy fáradt vagyok, és este tízkor szólnak, hogy fejezzem be már a munkát. Nagyon szeretnék segíteni a gyerekeken. Ez nekem hivatásszerű, nekem ez igazán fontos. Mindenki azt mondja, hogy milyen nyugodt vagyok, de én ezt nem érzem, csak mikor ott vannak a gyerekek. Az egy más állapot. Ezt nehéz szavakkal elmondani. Pontosan azért szeretnék segíteni, amin tizenhat éven keresztül átmentem a saját gyerekemmel. Tudom, hogy mit jelent ez, milyen nehézséggel jár. Hosszú éveken keresztül fizikai tünetei voltak. Most egy 21 éves boldog sportmenedzser.

Mit üzensz a kollégáknak?

Ez egy nehéz kérdés. Azt üzenem, amit Kulcsár Gyuri mondott nekem, de nem esett akkor jól, megmondom, őszintén. Ez az után történt, amikor elvégeztem a tanfolyamot és eltelt három hét, és még mindig nem kezdtem el a KMT fejlesztést, de már jöttek a jelentkezők. Mindig volt a fejemben valami kifogás, hogy miért nem. Valami más kapcsán ekkortájt beszéltem Gyurival. Mikor kérdeztem tőle, hogy mikor/hogy kezdjem el, először csak hallgatott, mosolygott és azt mondta: Judit, kezdd már el! Másnap elkezdtem és azóta nem hagytam abba. Ha valaki elvégzi ezt a képzést (KMT, a szerk.), akkor megismeri, hogy ez egy gyakorlati tudás, ez egy gyakorlati képzés. Igen sokat olvastam és tanultam még mellé, hogy jobb legyek mindig az előző napnál. Azt tudom, ha ezt valaki csinálja, annyi örömet ad! Olyan csodás látni, ahogy fejlődnek a gyerekek hónapról hónapra.

Szeressétek a gyerekeket és ne hagyjátok abba azt, amit csináltok!

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük