- A fogalmat Selye János magyar származású, de Kanadában kutató orvos vezette be, ismertette meg velünk a Életünk és a stressz (The Stress of Life) című könyvében. (1956)
- A vészreakció fogalma szervesen összefügg a stresszével. Amikor vészreakció (W. Canon) indul el egy külső inger hatására a szervezetben, akkor erre az ingerre adott testi válaszainkat a vegetatív idegrendszer szimpatikus része szervezi.
- A vészreakció során gyorsul a szívműködés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, több vérhez és energiaszolgáltató szőlőcukorhoz jutnak az izmok. Ez a bonyolult reakció a védekezés szolgálatában áll: lehetőséget teremt arra, hogy támadással vagy meneküléssel próbáljunk megoldani vagy legalább túlélni egy megterhelő, esetleg fenyegető helyzetet.
- Megterhelés esetén a szervezetben ugyanaz a mechanizmus indul be, mely három szakaszból áll: készültség, vagyis a vészreakció, az ellenállási fázis, amikor a szervezet még megfelelően alkalmazkodik, a harmadik pedig a kimerülés állapota.
- Ha a kimerülés fázisa tartósan fennmarad, akár az egyed (ember) halálát is okozhatja.
- Selye a megterhelést jelentő, provokáló tényezőket stresszoroknak, az állapotot stressznek nevezte el.
- A homeosztázis fenntartása érdekében egységes rendszer működik szervezetünkben.
- A stresszor hatására aktiválódik a hipotalamusz, amely fokozza az agyalapi mirigy működését. Az itt termelődő faktor a mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonjának elválasztását serkenti.
- A stressz nem szükségszerűen rossz, hanem nélkülözhetetlen az élet különböző káros hatásainak leküzdésében, a változó környezethez való alkalmazkodásban. A stresszre az állatoknak és az embernek is szüksége van ahhoz, hogy fenntartsák aktivitásukat. A túl erős vagy többszörösen ismétlődő stressz viszont betegségek okozójává válhat, mi több, súlyosan károsíthatja az immunrendszer és a központi idegrendszer működését is.
- A kineziológiából ismert jelenség, hogy stressz hatására az izmok lekapcsolnak. Az éppen aktív izom elgyengül, megszakad az agy-izom kibernetikus kapcsolat. Abban a pozícióban az agy elveszíti az irányítás képességét az izom felett. Ez a mozgás darabosságában, összerendezetlenségében, ügyetlenségben nyilvánulhat meg.
- A különböző negatív érzelmek más-más izomban okoznak zárlatot. Az izomkontroll segítségével helyre lehet állítani, az agy-izom kibernetikus kapcsolatot. A gyenge izom megerősödik, a tartási deformitások lényegesen csökkennek vagy véglegesen eltűnnek. Az izom újra az agy irányítása alá kerül.
- A tanuláshoz is szükségünk van bizonyos szintű stresszre. A rutinfeladatokat Nadler modelljében a komfortzónában végezzük. Innen kilépve egy magasabb, de még pozitívnak tekinthető zónában vagyunk képesek tanulni, élményeket, tapasztalatokat szerezni, új megközelítést találni.
- Amikor szorongani – stresszelni – kezdünk: úgy értékeljük, hogy a feladat meghaladja képességeink szintjét, szorongani kezdünk, frusztrálttá válunk, és a pánikzónában találjuk magunkat. Ekkor már a rossz stressz (distressz) hatása érvényesül, aktivizálva az “üss, fuss reakciót”. Viselkedésünk vagy agresszívvá, támadóvá válik vagy meghátrálásra kényszerít minket az állapot. Tanulás azonban egyik helyzetben sem lehetséges.
- Az izomkontroll módszer alkalmazásának eredménye a stressz oldódása lelki szinten. Akár egy-két alkalommal oldhatók az évtizedek óta hurcolt tudatos vagy tudattalan sérelmek, fájdalmak.
a tanulás öröm is lehet!
Menü
