Az iskolai problémák okai – a stressz

Gyakran előfordul, hogy a szülők gyermekük koncentrációs problémáját illetően így panaszkodnak: „Ha jobban tudna koncentrálni, jobban is teljesítene az iskolában!” Tudjuk, hogy számos oka lehet a sikertelenségnek:

  • Stressz, ami kihat a teljesítményre is
  • Táplálkozási rendellenességek, melyek komoly koncentrációs problémákhoz vezethetnek
  • A nyakcsigolyák blokkja
  • Az agyféltekék hiányos együttműködése

A fenti faktorok mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindenki más tanulási típusba tartozik. Fontos ezért a problémát feltárni és ennek megfelelő terápiát fejlesztést alkalmazni.

A stressz hatása a szellemi teljesítőképességre – avagy hogyan működik agyunk stresszhelyzetben? A két agyfélteke közreműködését a stressz faktorok határozottan befolyásolják. Azt feltételezik, hogy az agyban a stresszhelyzetek a Corpus callosum, tehát a kéregtest diszfunkcióját okozhatják. Mivel a kéregtest a két agyfélteke kapcsolatát biztosítja, ennek zavara kihat a két agyfélteke közti kapcsolat minőségére is.

Őskori túlélőösztönünk: harcolj – menekülj – vagy merevedj le!

Agyunk egyik központi területe a túlélésért felelős központ, ahol érzelmi emlékeket tárolunk. Ez a terület az amigdala. Ez a terület vesz részt olyan összetett folyamatokban, mint a tanulási folyamatok, az emlékezet kialakítása, érzelmeink és a viselkedésünk szabályozása. Amennyiben egy olyan ingert észlelünk, amelyet fenyegetőnek vagy veszélyesnek értékelünk, beindul a harcolj (fight). menekülj (flight), merevedj le (freeze) funkció. Az amigdala központi szerepet játszik az érzelmek keletkezésében és irányításában. Ezt a területet elsősorban a félelem és a rettegés aktiválja. A legtöbb állat rendelkezik túlélőtechnikával, ha támadás éri: a tigris támad, a gazella elfut, a bogarak pedig halottnak tettetik magukat. Nekünk, embereknek alapvetően mindhárom technika a rendelkezésünkre áll. Az, hogy a túlélés melyik technikája kerül terítékre, gyakran tudattalanul irányított, és a helyzeten múlik, amellett, hogy az illető személy tapasztalata is szerepet kap.

Milyen stressz faktorok akadályozhatják az agyféltekék kommunikációját?

  • A túlterhelés érzése – túl nehéznek tűnő feladat vagy időhiány
  • Érzelmi megterhelés konfliktushelyzetekben – konfliktusok osztálytársakkal, tanárokkal, szülőkkel, testvérekkel
  • Testi okok – Alváshiány miatti kimerülés, fáradtság
  • A szervezet tápanyag-, vitaminhiánya – cink, magnézium, B vitamin
  • Heves érzelmek – méreg, harag, düh A biztonság érzetének hiánya – Félelem a szülők válásától
  • Milyen válaszokat adunk, ha stressz ér minket
  • A mellékvese felelős két stressz hormon, az adrenalin és a kortizon termeléséért és kiválasztásáért. Az adrenalin a szívverés, a vérnyomás, a pupillák, a vércukorszint növekedését és egyes izomcsoportok feszülését okozza. A kortizol gátolja az immunrendszert, így a szervezetben nem fordulnak elő gyulladásos reakciók. Biztosítja a vércukor (glükóz) felszabadulását is.
  • Ezek a hormonok stressz idején gyakran csökkentik a memória teljesítményét: A kortizol tartós túltermelése, például hosszan tartó traumás tapasztalatok után, hosszú távon károsíthatja a rövid távú memóriát – átmenetileg le van tiltva. A test ekkor folyamatosan azt a benyomást kelti, hogy fenyegető állapotban van. Akkor nagy valószínűséggel csak azok a viselkedési minták hívhatók elő, amelyek legutóbb akkor aktiválódtak, amikor hasonló helyzetben voltál.
  • Ha például a legutóbbi fenyegető helyzetben elfutottál, most sem fogsz másként tenni nagy valószínűséggel. Ez a gyakorlat az emberiség történetében kulcsfontosságú volt a túlélés érdekében. manapság ez a ritkább eset, azonban a „veszélyt”, nagy kihívást jelentő feladatok elvégzésekor előtérbe kerül az ősi reakció.
  • Ösztönös reakcióink
  • Ha a gondolkodásért felelős homloklebenybe kevesebb vér jut, több lehetőség marad, hogy több vér áramoljon az agytörzsbe és a limbikus rendszerbe. E két utóbbi terület felelős azért, hogy hogyan reagálunk stresszhelyzetben. Ekkor minden gondolkodás és elemzés kikapcsol. És jól is van ez így. Gondoljunk csak bele, mi történne, ha egy vadállattal szemben elemezgettük volna, melyik lehet a menekülés legrövidebb, legjobb útja? Ne feledkezzünk el arról sem, hogy különösen nagy stresszhelyzetben a nyak és vállizmok illetve az arc izmai is leblokkolhatnak. Ez a reakció akár krónikus mértéket is ölthet. A megfeszülés vagy túlzott ellazulás gyakorta nem megkülönböztethető.
  • Pedagógusként feladatunk a fentiek tükrében a stressz faktorok lehetőség szerinti csökkentése. Tudatában kell lennünk a tanítási, fejlesztési folyamatok során, hogy a sikerünk, tanítványaink sikerének, a fejlesztés és pedagógiai munka eredményességének egyik kulcsterülete a stressz minimalizálása.

A szöveg a https://www.kinderzeit.de/news-detail-praxis/Lernerfolg-beeinflussen.html oldal felhasználásával készült.

Fordította: Balogh Krisztián

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.