Milyen hatással van ránk a nyaralás? Megszokás, szükséges jó? Mennyi ideig tartson? Pihenjünk úgy, hogy minden tevékenységgel felhagyunk, és csak fekszünk a nyugágyban? Töltsük a nyaralást aktívan? Miben segítenek az élmények? Miért is hagyjuk a szomszédra a macskát vagy kutyát? Minek az idegeskedés és a költséges utazás akár 1000 kilométerrel távolabb a megszokástól, a munkahelytől, a mindennapokból? Tényleg nem tudjuk magunkat kipihenni otthon a négy fal között vagy a kertben?
A nyaralással foglalkozó kutatók, csak az 1990-es évek óta foglalkoznak intenzívebben azzal, hogy egy egynapos, vagy heti munkaszünet hogyan befolyásolja az egészséget. Gerhard Blasche, a Bécsi Orvostudományi Egyetem pszichológusa volt az egyik első vakációkutató. Megfogalmazása egyértelmű: „A nap vége és a hétvége gyakran nem elegendő a munka stresszétől való kikapcsolódáshoz és a kikapcsoláshoz.” Ezért van szükség hosszabb szünetekre.
A pihenés az az általános kifejezés, amelyet annak a folyamatnak a leírására használnak, amikor egy biológiai organizmus önmagát regenerálja és visszanyeri erejét nemcsak megerőltető tevékenység után, hanem sérülések vagy betegségek után is, pihenőidő alatt. A pihenés tehát a mentális és fizikai aktiváció visszanyerésének folyamataként értelmezhető.
Gyakran összekapcsoljuk a pihentető szabadidős tevékenységeket vagy a hobbikat a kikapcsolódással, amelyet különösen idegtépő, intellektuális tevékenységek után végezhetünk.
De miért is van szükségünk nyaralásra? Mi játszódik le ilyenkor az idegrendszerünkben, az agyunkban?
A nyaralásra leginkább a „fejünknek” van szüksége. Utazzunk el bárhová is, végezzünk bármilyen más tevékenységet, mint amit mindig csinálunk, az idegrendszerünk fel fog lélegezni a mindennapok monotóniája után. Jót tesz, ha letehetjük a határidők nyomasztó időpontjait, a megfelelést, a megbeszélések követelményeit és feladatait. Nem nehéz kitalálni, ha kicsit belegondolunk, hogy az idegrendszerünk hasonlóképpen reagál a telefoncsengésre, a főnök kiabálására és az elvégzendő feladatok sokaságára, mint 10000 évvel ezelőtt. Készenléttel, gyors válasszal, stresszel. Megoldom vagy elfutok. Olyan, mint egy kardfogú tigris, nem?
Ha nem bontjuk le az adrenalint, kortizol szabadul fel- ez állandó stresszt jelent és tönkreteszi a mindennapi ritmusunkat. Az első dolog, ami bekövetkezhet, az alvászavar. Ezután idegesség és kimerültség jelentkezik, a tünetek fülzúgásig vagy szívproblémákig terjedhetnek – melyek a kiégés súlyosabb jelei. Időnként szükségünk van némi távolságra az állandó nyomástól. A megoldás: vakáció.
Az 1990-es évek végén a nyaralással kapcsolatos vélemények is megváltoztak. A nyaralás – pihenés értelmét egyre inkább átvette a változatos élmények keresése. Annál is inkább szükségünk van erre, mert a mindennapokban a családi feladatok, a munka és a pihenés, töltődés gyakran nincs kellő összhangban, egyensúlyban.
Ahogy minden ember egyénisége más, így a pihenésben, nyaralásban is más és más területen, dologban fogjuk megtalálni a kikapcsolódást, feltöltődést. A nehéz csak az, hogy gyakran nem vagyunk annak tudatában, hogy mire is van szükségünk. Például annak az extrovertáltnak, akinek a munkája nem teszi lehetővé azt, hogy úgy éljen, amilyen, mert nincs nyilvános kapcsolata, más emberekkel kell találkoznia. Vagy valakinek, akinek magas szintű segítőkészséget kell tanúsítania a munkahelyén, például ápolóknak vagy orvosoknak, azoknak a kikapcsolódás azt jelenti, hogy velük törődnek és kicsit magukban lehetnek.
Legjobb, ha el tudunk utazni valahová és nem a mindennapok helyszínén töltjük a pihenés napjait. Ez természetesen gyakran finanszírozás kérdése is. Vállalkozzunk azonban akkor is kisebb túrákra vagy a mindennapoktól eltérő tevékenységekre, ha nem tehetjük meg anyagi vagy egyéb okokból azt, hogy messzebbre utazzunk!
Ideális lenne, ha két, de inkább három hétre tudnánk kimozdulni. Ennyi idő kell ugyanis, hogy visszataláljunk szervezetünk ritmusához. Ebben a dologban is legjobb, ha éves tervekben gondolkodunk. Legjobb lenne, ha szétosztanánk a hosszabb pihenéseket és a rövidebb alkalmakat egyaránt egész évre. Szerencsés, ha van idő néhány hosszú hétvégére, de a hobbira vagy sportolásra is a mindennapokban. Így nem csak arra az esetleg néhány napra hárul az egész éves stressz és kimerültség feloldása.
A gondolkodás lelassulása rövid időn belül mentálisan hat – például a kreativitásra. David Strayer idegtudós, a Salt Lake City-i Utah-i Egyetem kutatásában 30 fiatal férfival és 26 fiatal nővel a következő kísérletet hajtotta végre: A csoport egyik felét négy napra a hegyekbe küldte, a többieknek tovább kellett dolgozniuk irodai munkájukon. A visszaérkezést követően a négy napot kirándulók 50 százalékkal jobban teljesítettek a kreativitás tesztjeiben – írja a Strayer a PLoS One online szakfolyóiratban. Láthatjuk tehát, hogy már pár nap kikapcsolódás jót tehet agyi működésünknek.
A nyaralás során új élményekkel, új információkkal, új „inputtal” gazdagodunk. Az ismeretlen vagy nem megszokott beszéd, az ételek és italok, a lakhelyünktől eltérő környezet pozitívan befolyásolja agyi működésünket, első sorban a kreativitás területén. Ezenkívül fontos a mentális tétlenség, például az álmodozás, hogy emlékek épülhessenek fel és a tanultakat megfelelő módon csoportosíthassuk.
Gyakori félelmünk lehet az is, hogy a gyerekek „elfelejtenek” mindent, amit az évben tanultak. Valóban tapasztalhatunk némi visszaesést az olvasás, számolás területén kisiskolásoknál, de ez néhány nap után el is múlik az iskolakezdést követően. Hagyjuk a gyerekeket is pihenni és kikapcsolódni. Ha nagy a zavar, az iskolakezdést megelőzően keressünk olyan játékos feladatokat, ahol szükség van ezekre a kognitív képességekre!
Kapcsoljunk ki tehát a nyáron, töltődjünk fel, amennyire csak lehet! Jó pihenést kívánunk mindenkinek!
Balogh Krisztián
Segítségemre volt:
https://www.dasgehirn.info/denken/motivation/urlaub-die-groessere-pause-fuers-gehirn
http://soziologie.soz.uni-linz.ac.at/sozthe/freitour/FreiTour-Wiki/Erholung.htm
