A gyerekek – kicsik vagy nagyok -, ha nem is teljes mértékben, de bizonyosan érzékelik, megélik az egzisztenciális problémákat is. Az ő életükben jelentősebb szerepet játszott azonban az, hogy hogyan élik meg a társaiktól való távollétet? Mi lesz a mamával és a papával? A nagyobbak legégetőbb félelmei közt sorakozik: „Hogyan fogadnak majd a többiek?” „Mi fog történni a suliban?” „Lehet így érettségizni?” „Lesz egyáltalán érettségi?”. „Hogy lesznek így barátaim?”