„Mozgás? Az én osztályomban imádnak sportolni a gyerekek, nekik biztosan nincs szükségük mozgásfejlesztésre!”
Ez egy gyakori tévhit, amivel talán te is találkoztál már pedagógusként.
Azt hihetnénk, hogy aki szívesen és sokat mozog, annak az idegrendszere is tökéletesen szervezett. De vajon tényleg így van? Sajnos nem feltétlenül.
Amikor abból indulunk ki, hogy a mozgás szeretete automatikusan együtt jár az idegrendszer érettségével, könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk azokat a finom jeleket, amelyek a mozgásfejlesztés hasznosságára utalhatnak. Az ilyen kihívások megnehezíthetik a gyerekek mindennapjait az iskolában: küzdhetnek a tanulással, a figyelem fenntartásával vagy akár a finommotorikát igénylő feladatokkal.
Gondolj bele, milyen felemelő, amikor egy gyerek számára a tanulás és a társas kapcsolatok is gördülékenyebbé válnak! Amikor nemcsak a sportban, hanem az írás, a rajzolás vagy éppen az önállóság terén is magabiztosabbá válik. Amikor a fejlődése az egész közösség számára örömöt hoz.
„A mozgás szeretete nem garantálja az idegrendszer szervezettségét.” Ez az a felismerés, ami segíthet abban, hogy még jobban értsd a gyerekek egyéni szükségleteit, és támogathasd őket a fejlődésükben.
Pedagógusként talán te is láttál már olyan gyereket, aki imád sportolni, de mégis nehézségei vannak a tanulással, a figyelemmel vagy a finommotorikával. Egy célzott, szakember által végzett felmérés segíthet abban, hogy pontos képet kapjunk az idegrendszeri szervezettségéről és a szükséges fejlesztés lépéseiről.
Tedd meg az első lépést! Ismerd meg a azokat a finom jeleket, amelyek a mozgásfejlesztés szükségességére utalhatnak! Ezzel még jobban támogathatod a rád bízott gyerekeket abban, hogy a legjobbat hozhassák ki magukból – nemcsak a sportban, hanem az élet minden területén. Mert minden gyermek megérdemli, hogy a saját tempójában fejlődhessen. ❤️
„Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj! Ez mindig megoldja a problémát… Vagy mégsem?”
Azt szoktuk mondani, hogy „gyakorlat teszi a mestert”. Pedagógusként talán te is számtalanszor találkoztál már ezzel a gondolattal. De vajon a gyakorlás tényleg mindig segít?
Ha egy készség elsajátítása nehézségekbe ütközik, elsőként a gyakorlás tűnik kézenfekvő megoldásnak. De mi történik akkor, ha a háttérben az idegrendszer alulszervezettsége, vagy részleges éretlensége áll? Ilyen esetekben a gyakorlás nemcsak, hogy nem segít, de akár még árthat is: frusztrációt okozhat, helytelen mintákat rögzíthet, és elmélyítheti a problémát. Ez a gyerekeknek és neked, a pedagógusának, egyaránt egyre növekvő nehézségeket jelenthet.
Most képzeld el, milyen lehetőségeket teremthetsz a gyerekeknek, ha a gyakorlás helyett az idegrendszerük szervezettségén dolgoztok! Amikor az írás, olvasás vagy figyelem egyszerre gördülékenyebbé válik. Amikor a kudarcok helyett sikerek, a frusztráció helyett öröm és önbizalom kíséri a közös munkát.
„A gyakorlás önmagában nem mindenható – az idegrendszer alulszervezettsége új megközelítést kíván.”
Fontos felismerni, hogy egy készség gyakorlása akkor lesz igazán hatékony, ha az idegrendszeri alapok is támogatják azt. Néha olyan speciális megközelítésekre van szükség, amelyek célzottan segítik az idegrendszer jobban szervezetté válását.
Légy figyelmes a jelekre! Ha úgy érzed, hogy a gyerekek erőfeszítései nem hozzák meg a várt eredményeket, gondold át, hogyan segítheted őket az alapok megerősítésében. Ezáltal nemcsak a tanulás, hanem a közös munkátok is örömtelibbé válhat. Mert minden gyermek és pedagógus megérdemli, hogy megélhessék a tanítási-tanulási folyamat örömteliségét.
„Kimaradó kúszás, mászás: tényleg tanulási zavart okoznak?”
Sokan úgy gondolják, hogy ha egy csecsemő nem mászik, vagy kihagy bizonyos mozgásfejlődési szakaszokat, az biztosan tanulási nehézségekhez vezet. Pedagógusként talán te is hallottad már ezt a feltételezést. De vajon igaz?
A kutatások szerint nincs közvetlen kapcsolat a kihagyott csecsemőkori mozgásfejlődési szakaszok és a későbbi tanulási zavarok kialakulása között. Tapasztalataink szerint az idegrendszer szervezettsége szempontjából fontosabb, hogy az elemi mozgásminták jelenleg integráltak-e. Ez a tényező sokkal inkább meghatározhatja, hogy egy gyerek milyen könnyen tud tanulni, figyelni és alkalmazkodni a mindennapok kihívásaihoz.
Gondolj arra, milyen változásokat hozhat, ha egy gyerek idegrendszere jobban szervezetté válik. A tanulás, a figyelem és a társas kapcsolatok egyaránt könnyebbé és örömtelibbé válhatnak. A nehézségek helyét sikerélmények és növekvő önbizalom veheti át, ami könnyebbséget jelenthet mind a gyerek, mind a közösség számára.
„A múlt helyett a jelen számít: az idegrendszeri szervezettség mostani állapota a kulcs.”
Ha egy gyerek tanulási vagy viselkedési nehézségekkel küzd, érdemes az idegrendszer aktuális szervezettségét is megvizsgálni. A célzott fejlesztési megközelítések hozzájárulhatnak a tanulás gördülékenyebbé válásához, és segíthetnek megalapozni a harmonikusabb magatartást.
Tartsd szem előtt a jelen jeleit! Ha úgy érzed, hogy egy gyerek számára különösen nehéz egy-egy feladat vagy helyzet, gondolj arra, hogy az idegrendszer szervezettsége is szerepet játszhat ebben. Ez a felismerés segíthet abban, hogy a lehető legjobb támogatást nyújthasd neki, és elősegítsd, hogy kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket.
