Kiss Noémi – Perjési-Jámbor Kata
Absztrakt
Az elmúlt 50 évben rengeteget fejlődött a tudomány, az idegrendszer működéséről egyre többet tudunk. Ebben az időszakban különböző mozgásterápiás pedagógiai módszertanok jelentek meg Magyarországon. Tágabb körben elterjedt a TSMT, Alapozó terápia, Mozgáskotta, DSZIT. Ezekkel a módszerekkel párhuzamosan fejlődött a Komplex Mozgásterápia (KMT), melyet Kulcsár Mihályné a gyakorlati tapasztalatai alapján dolgozott ki és az elérhető neurológiai ismereteivel támasztotta alá. A gyakorlat a mai napig igazolja a gyakorlati hasznosságát, több mint 2400 fejlesztő szakember dolgozik eredményesen a módszerrel. Jelen tanulmányban egy vidéki általános iskola második osztályában követjük a gyermekek tanulmányi fejlődését 3 hónapon keresztül úgy, hogy a gyermekekkel heti öt alkalommal végeztetjük a KMT gyakorlatsorát és a kiegészítő stresszoldó gyakorlatsort. Kontrollcsoportként funkcionál a párhuzamos második osztály, akiknél nem alkalmazzák a KMT módszertanát. Vizsgáljuk és összehasonlítjuk a tanulók viselkedését, tanulmányi eredményét, kognitív képességeit, figyelem-koncentrációját. Ebből kívánjuk alátámasztani azt a meggyőződésünket, hogy a KMT gyakorlatokat végző tanulók tanulmányi eredménye, koncentrációja, szociális együttműködése az élet több területén folyamatosan javul a torna hatására. A szubjektív tapasztalataink és a tanulmányi átlagok a kontroll csoporthoz viszonyítva alátámasztották a feltevéseinket, miszerint a mozgásfejlesztés hatására a gyermekek tanulási képességei fejlődésnek indultak, érdemes tovább folytatni a mozgásfejlesztést. A valódi fejlődést egy hosszabb, 1-2 évig tartó vizsgálat során tudjuk még jobban bizonyítani.
Bevezetés
A mai napig kutatott téma, hogy hogyan tudjuk a jelenleg elérhető pedagógiai módszerek ismeretével a lehető legjobban segíteni a gyermekeket a tanulás folyamatában. Szubjektív tapasztalataink azt mutatják, hogy az elmúlt pár évtizedben jól bevált tanítási módszereinkkel nehézségekbe ütközünk az írás, olvasás és matematikai készségek tanítása során. A 2022/2023- as tanév eredményei megmutatták számunkra, hogy az óvodából érkező tanulók többségének képességei éretlenek, nehezen tudnak koncentrálni és nehézséget okoz számukra a meglévő képességeik használata is. Sajnos elmondhatjuk azt, ahogyan Martonné Tamás Márta (2002) írja, hogy az “életkori homogenitás egyébként sem biztosítható, hiszen az első osztályokban együtt található az éppen betöltött 6 éves, a 7-7,5 éves, s a 8 éves gyermek is”. Ezért volt szükségünk arra, hogy tudjunk a meglévő képességekre építeni munkánkat úgy, hogy a gyerekek fejlődjenek, ne veszítsék el a motivációjukat, sikerélményhez jussanak. Tanítsuk a gyermeket úgy, ahogy tanulni tud, de legalább tegyük képessé a tanulási folyamatokra. Ehhez a folyamathoz segítségünkre van a Komplex Mozgásterápia (KMT) módszertana. Ebben a tanulmányban bemutatjuk, hogy egy vidéki általános iskola 2. osztályos tanulóknál milyen eredményeket tudtunk elérni egy rövid, 3 hónapos, nem reprezentatív kutatás során. A csoportos fejlesztő gyakorlatokkal kb. 2-3 év alatt lehet elérni maradandó, hosszú távú készségfejlődést, viszont már 3 hónap alatt látható változásnak kell történnie, akkor lehet eredményt várni hosszabb távon is.
A Komplex Mozgásterápia
A Komplex Mozgásterápia a konstruktivista pedagógiai irányzatok közé tartozik, egy neuropedagógiai szemléletű pedagógiai módszertan. A neuropedagógia elméletét figyelembe véve, arra összpontosítunk, hogy miképp tanul a gyermek, miképp lehet a legjobb komplex tanulási feltételeket biztosítani számára, és miképp tudjuk őt a leghatékonyabban segíteni a tanulásban (Varga, Farnady-Landerl, 2017). Baranyai (2020) szerint a gyermekek fejlődésének kulcsszavai a rugalmasság (plaszticitás) és az alkalmazkodás. Az idegrendszer szinaptikus hálózata a környezeti tényezőkhöz folyamatosan alkalmazkodik, újra és újra átszervezi önmagát. Azok az idegsejt kapcsolatok maradnak meg és erősödnek meg, amelyeket a mindennapok során használni kell, amire nincs szükség, azok a kapcsolatok megszűnnek. Egy kétéves gyermek agyában majdnem kétszer annyi idegsejt kapcsolat található, mint egy felnőtt agyában. Baranyai elmélete mellett a KMT módszertana figyelembe veszi a koegzisztencia törvényszerűségét, hogy minden gyermeknél az egyes idegrendszeri területek más ütemben fejlődnek, illetve a transzfer vagy átvitel fontosságát, tehát ha egy területet fejlesztünk, akkor az magával hozza más területek fejlődését is. Ilyen összefüggést találtak a finommotorika fejlesztése és a beszédfejlődés között vagy a matematikai készségek és logikai gondolkodás között.
A KMT a mozgásterápiák közé tartozik, a mozgást, mint eszközt használja a tanulási képességek fejlődéséhez. Jelenlegi neurológiai ismereteink alapján azt mondhatjuk, hogy az extrapiramidális pályarendszerben kódolónak a veleszületett elemi mozgásmintáink. Szerintünk az extrapiramidális pályarendszer úgy fogható fel, mint az agy robotpilótája, tehát ami ebbe a rendszerbe bekerül, arra a tudatnak nem kell odafigyelnie, automatizálódott. Ha ebben a rendszerben valamilyen zavar keletkezik, akkor már nem tud hatékonyan működni, aminek a diszfunkciója megjelenik a kognitív működésben. Már Katona Ferenc a ‘70-es években leírta, hogy az egyes motoros elmaradások, sérülések hatást gyakorolnak a kognitív fejlődésre, egészséges testtartás és mozgás csak a különböző idegrendszeri központok összehangolt működésével jöhet létre. (Katona, 2001)
A Mozgásfejlesztés gyakorlata egy felméréssel kezdődik, ahol megnézzük a gyermekek elemi mozgásmintáit, megfelelően vannak-e kódolva az extrapiramidális pályarendszerben, vagy sem. Megfigyeljük a dinamikus és statikus egyensúlyt, a dominanciákat, az auditív megkülönböztetést, a vizuális percepciók működését, a testsémát, a finommotorika fejlettségét, a beszédkészséget, gondolkodást, problémamegoldó készséget és a mechanikus és késletetett emlékezetet, valamint a figyelmi képességet. A felmérés során bináris jelölést használunk, vagy fejlesztendő egy terület, vagy nem. A felmért területek alapján egyénre szabjuk a fejlesztő programot, azok az elemi mozgásminták újra tanítása történik, amelyeket hiányosan tudott bemutatni a gyermek, illetve kiegészül a program a vesztibuláris gyakorlatokkal, auditív fejlesztő gyakorlatokkal, dominancia fejlesztő gyakorlatokkal, ha szükség van rá. A gyakorlat azt mutatja, hogy 3 hónap alatt már tapasztalható javulás a gyermekek hétköznapi életében, tanulási képességeiben, figyelmi, koncentrációs képességeiben és/vagy magatartásában.
A KMT alapszabálya, hogy figyelembe veszi az idegrendszer természetes érési folyamatait, az egyszerűbb gyakorlatoktól halad a bonyolultabb felé, a tudatos mozgástól az automatizáció felé a sokszor keveset elv alapján. A fejlesztés során nem elhanyagolható az a légkör, amelyben a gyermek jelen van, tehát a pedagógus elfogadó, támogató attitűddel segíti a folyamatot, az erőfeszítésekre ad visszajelzést és mindenki önmagához képest fejlődik.
Kutatás
Jelen kutatásunk egy vidéki általános iskola 2. osztályos gyermekei körében zajlik. A vizsgált osztály létszáma 25 fő. 4 diáknak van beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézségről (BTMN) és 2 fő sajátos nevelési igényű (SNI) szakértői véleménye. Az iskolában van egy párhuzamos osztály 27 fővel, akik a kontroll csoportot biztosítják, ebben az osztályban 3 diáknak van BTMN szakvéleménye. A kutatásban résztvevők létszáma alapján, a kutatásunk nem reprezentatív. A felmérést csoportosan végeztük el, csak a fejlesztő program összeállításához szükséges területek vizsgálatával. A felmért területek: finommotorika, auditív megkülönböztetés, statikus és dinamikus egyensúly, elemi úszó mozdulat, elemi kúszás, elemi mászás, természetes járás, külső talpélen járás, fejemelés hason és háton fekve, illetve a figyelem. A vizsgált osztályban kimutatható volt, hogy átlagosan 3-6 diák tudta az egyes területeken a pontos mozgást bemutatni. Az egyensúly területe kilóg, a statikus egyensúly minden gyermeknél fejlesztendő terület. Az auditív megkülönböztetés feladatnál a hibázások átlaga 3,6, mediánja 4 és két gyermek tudta hibátlanul kitölteni.
A kontroll csoport esetén nagyon hasonló eredmények mutatkoztak átlagosan 4-8 gyermek volt képes pontosan kivitelezni a mozgásokat, a statikus egyensúly itt is mindenkinél fejlesztendő terület. Az auditív megkülönböztetés területén jobb eredmények születtek, átlagosan 3 szópárt hibáztak, szintén két gyermek tudta hibátlanul teljesíteni, a hibázások mediánja náluk 2.
A felmérés alapján a két csoport között szignifikáns eltérés nem mutatható, egy kicsivel a kontroll csoport átlagosan jobban teljesített a felmérés során.
Fejlesztés menete
A fejlesztés során a gyermekek szeptembertől minden tanítási nap elvégzik a KMT gyakorlatokat és a nap folyamán, amikor figyelmük romlani kezd, stresszoldó gyakorlatokat alkalmaznak. Egy adott mozgássort 1 hónapig gyakorolnak, majd haladnak egy bonyolultabb mozgásprogrammal tovább. A mozgásokat eleinte minta másolással, tudatos figyelemmel végzik, majd a hetek során a mintaadást a diákok veszik át. A pedagógus figyelemmel követi a gyakorlatok helyes kivitelezését, ahol kell szóban és/vagy mozgást asszisztálva korrigál, erőfeszítésekre pozitív visszajelzést ad. A csoportos fejlesztés során kevésbé tudunk figyelemmel lenni az egyéni fejlődési ütemre, ezért a fejlesztési program időtartama hosszabb. A csoportdinamika, illetve az egyszerre végzett mozdulatok viszont fenn tudják tartani a motivációt és a koncentráció is fejlődik. Kéthetente a gyermekek visszajelzést adnak, hogyan érzik magukat, milyen változást tapasztaltak (szédülés, fejfájás, jobb koncentráció, a gyakorlatok végzése nem ütközik akadályba vagy akadályba ütközik, könnyebben tanulnak, jobban kommunikálnak társaikkal). A pedagógus havonta összegzi a tapasztalatait a gyermekek fejlődéséről, hogyan változik az órai munkájuk, magatartásuk, koncentrációjuk, hipermotilitásuk, tanulmányi eredményük. A megfigyeléseit összeveti a kollégák tapasztalataival, az óralátogatások visszajelzéseivel, illetve a szülői tapasztalatokkal.
Hipotézis
Azt feltételezzük, hogy a gyermekek tanulmányi eredményeiben látható fejlődés mutatkozik meg a 3 hónap alatt és a gyermekek figyelmi, koncentrációs képessége fejlődik, fegyelmezettebben vesznek részt a tanórákon. A gyermekek szociális képességére is pozitív hatással vannak a gyakorlatok mind az iskolai, mind az otthoni környezetben.
Fejlesztés tapasztalatai
A megfigyelt időszak 2024. szeptembertől decemberig tart. Ez idő alatti fejlődés szubjektív tapasztalatait gyűjtöttük össze. Kezdetben a gyakorlatokat nehézkesen és lassan végezték a gyerekek és eleinte több mint az 50% említi a fejfájást és szédülést a gyakorlatok elvégzése után. Az első hét után frissebbek és mozgékonyabbak lesznek a tanulók. A koncentrációs képességük sem a gyakorlatvégzés, sem a tanórai foglalkozások során nem változik. Általában 14-15 nap szükséges ahhoz, hogy a gyakorlatokat teljes mértékben elsajátítsák, a következő 14- 15 napban már bemutatják társaiknak – így nagyobb kedvet hozva a mozgáshoz. A hónap második felében a szédülésre és fejfájásra utaló panaszok csökkennek. Az eddig említett 50%- ról 10-20%-ra. A gyakorlatvégzés közben egyre jobban koncentrálnak, pontosabban végzik a gyakorlatokat. Frissebbek, jobban koncentrálnak és a hipermotilis tünetek sem jellemzőek. A rendbontás, fegyelmezetlenség is csökken 60%-ról 20-25%-ra.
A második gyakorlatsor megtanulása már fele annyi időbe került. Itt már fegyelmezték egymást közben és biztatták társaikat a feladat pontos végrehajtására. A szélsőségesebb tünetek – szédülés, fejfájás, hányinger rövidebb ideig tart. Itt a tanulók jelzik, hogy a hallásfejlesztő gyakorlat után javulást – élesebb hallást tapasztalnak. A gyakorlat közbeni tempó diktálását tisztábban hallják – kb. a csoport fele ezt jelzi.
A második hónap folyamán lehetőségünk volt arra, hogy óralátogatás közben megfigyeljék a gyerekeket kollégáink. Az óralátogatások után ők is beszámoltak arról, hogy a feladatok közben nagy a fegyelem és koncentráció, aktívak a tanulók. A nehezebben kommunikáló tanulók is jobban tudnak kapcsolódni a csoportmunkához.
A hónap vége környékére tovább csökkennek a szélsőséges tünetek 5-10%-ra, a fegyelmezetlenség 5%-kal kevesebb. Néhány tanulónál felerősödnek a hipermotilis tünetek, de ez inkább a szabad játéknál vehető észre. A tanórai koncentráció tovább nő. A második hónap második felében a torna gyakorlatait automatikusan és könnyedén hajtják végre a gyermekek. A gyakorlatsorok végén végzett kígyó-ringató gyakorlatok során a gyerekek megnyugodnak megszokják és megnyugtatóvá válik egymás közelsége. A ringatás során megfigyelhető, hogy figyelnek egymás igényeire, kedvesen, empatikusan végzik a gyakorlatot.
A harmadik tornagyakorlatsor elején saját – kitalált nevet adnak a gyakorlatsornak, ami segít abban, hogy a végrehajtás még gyorsabban elsajátításra kerül. A decemberi időszak kicsit rövidebb, így a megfigyelési lehetőségek száma is csökken. Ebben az időszakban kisebb változások vannak a korábban megfigyelt területeken. A tanulmányi területen viszont látványosabb változás látható. (1. tábázat)
A következő részben a tanulmányi teljesítményben történő változásokat foglaljuk össze. A szeptemberi teljesítményben az elsős tananyag ismétlése után megjelenő számonkérések eredménye tükröződik. A második osztály tananyaga körülbelül szeptember végétől kezdődik a tanmenetek alapján. Itt az összes tantárgy követi azokat a követelményeket, amelyeket innentől teljesíteni kell a tanulóknak. A KMT csoportban megfigyelhető, hogy apró lépésekben, de folyamatos a fejlődés, az átlagok javulnak. Emellett a kontroll csoportnál a teljesítmény stagnál majd drasztikusan visszaesik a másodikos tananyag elsajátítása során, ahogy fáradnak a gyermekek. (1. táblázat)
- táblázat
Hónap | KMT csoport | Kontroll csoport |
szeptember | 4,56 | 4,75 |
október | 4,52 | 4,67 |
november | 4,54 | 4,69 |
december | 4,55 | 3,95 |
A tanulmányi eredményeken kívül a gyermekek olvasási, írási és problémamegoldó képességei is folyamatosan fejlődnek, pozitív irányba változnak. Jól megfigyelhető a füzetvezetésükben és az olvasás minőségében és tempójában.
A tapasztalataink alapján a hipotézisünket alá tudjuk támasztani, a gyermekek koncentrációja, figyelme, türelme, magatartása mind az iskolai, mind az otthoni környezetben általánosságban javultak. Természetesen a fejlődés minden gyermek esetében máshol tart. A tanulmányi eredményeket fentebb részleteztük, ezen a területen is fejlődés tapasztalható.
Összegzés
Az iskolaéretlenség miatt tapasztalt vegyes képességbeli és készségbeli különbségek fokozatosan csökkennek, a gyermekek a saját ütemükben, önmagukhoz képest hónapról hónapra fejlődnek. A KMT hatása a három hónap alatt megmutatkozott a gyermekek tanulmányi képességeiben, magatartásában és koncentrációs képességeiben az élet több területén is. A KMT hatására a gyermekek idegrendszerének működése harmonizálóik, a tanuláshoz, társas együttléthez szükséges idegrendszeri útvonalak megerősödése elindult. Jelen kutatásunk egy bevezető része egy hosszabb 1-2 évig tartó vizsgálati folyamatnak. A teljes fejlődést, elért eredményeket a folyamat végén fogjuk látni. Ennek ellenére a KMT folyamatokban elvárt pozitív irányú változás a 3 hónap alatt megjelent, így a fejlesztő gyakorlatok további gyakorlásának van értelme, további fejlődés várható.
Felhasznált irodalom
Bálintné, P.É., Beke, É., Mészáros J., Sápi B., Virág G. (2005). Képességfejlesztés – képességmérés az óvodában, Debrecen.
Baranyai M. (2020). Láthatatlan neuropedagógia. Tatabánya. https://www.researchgate.net/publication/348429282_Lathatatlan_neuropedagogia (Letöltés időpontja: 2024.12.10.)
Cramer, S. C., Sur M., Dobkin B. H., O’Brien C., Sanger T. D., Trojanowski J. D., Rumsey J. M., Hicks R., Cameron J., Chen D., Chen W. G., Cohen L. G., deCharms C., Duffy C. J., Eden
- F., Fetz E. E., Filart R., Freund M., Grant S. J., Haber S., Kalivvas P. W., Kolb B., Kramer
- F., Lynch M., Mayberg H. S., MCQuillen P. S., Nitkin R., Pascual-Leone A., Reuter- Lorenz P., Schiff N., Sharma A., Shekim L., Stryker M., Sullivan E. V., Vinogradov S. (2011). , Harnessing neuroplasticity for clinical applications, Brain, Volume 134, Issue 6, June 2011, Pages 1591–1609, https://doi.org/10.1093/brain/awr039
Davis, C. L., Tomporowski, P. D., McDowell, J. E., Austin, B. P., Miller, P. H., Yanasak, N. E., Allison, J. D., & Naglieri, J. A. (2011). Exercise improves executive function and achievement and alters brain activation in overweight children: A randomized, controlled trial. Health Psychology, 30(1), 91–98. https://doi.org/10.1037/a0021766
Diamond, A. (2012). Activities and Programs That Improve Children’s Executive Functions. Current Directions in Psychological Science, 21(5), 335-
Fedewa, A. L., & Ahn, S. (2011). The Effects of Physical Activity and Physical Fitness on Children’s Achievement and Cognitive Outcomes: A Meta-Analysis. Research Quarterly for Exercise and Sport, 82(3), 521–535. https://doi.org/10.1080/02701367.2011.10599785
Katona F. (2001). Az öntudat újraébredése – A humán idegrendszer ontogenezise. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Kliziene I, Cizauskas G, Sipaviciene S, Aleksandraviciene R, Zaicenkoviene K. (2021). Effects of a Physical Education Program on Physical Activity and Emotional Well-Being among Primary School Children. Int J Environ Res Public Health. 18(14):7536. doi: https://doi.org/10.3390/ijerph18147536
Kulcsár M. (2016). A tanulás öröm is lehet. Magánkiadás, Bicske.
Magdalena M., Tobias T., Peter H. (2004). Therapeutic Eurythmy—movement therapy for children with attention deficit hyperactivity disorder (ADHD): a pilot study. Complementary Therapies in Nursing and Midwifery, Volume 10, Issue 1, Pages 46-53. https://doi.org/10.1016/S1353-6117(03)00087-8
Martonné T. M. (2002). Fejlesztő pedagógia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Rosenstreich, E., Shoval, E. & Sharir, T. (2022) The Effects of Mindful Movement Intervention on Academic and Cognitive Abilities Among Kindergarten Children. Early Childhood Educ J 50, 249–258 . https://doi.org/10.1007/s10643-020-01150-5
Varga L. – Farnady-Landerl V. (2017). Új fejezet a konstruktivista pedagógiában: a
neuropedagógia, In: Szerk.: Hanák Zsuzsanna A magyar tudomány ünnepe 2015: Az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere p.81-98. Líceum Kiadó, Eger.